Üdvözlöm a Bálványosváralja honlapján!           



      


                       Bálványosváraljáról

Online hallgat


Bálványosváralja (Unguraş) a történelmi Szolnok-Doboka vármegye délkeleti részén fekvő falu, Déstől 14 km-re a Bándó patak völgyében, a Mezőség határán. Dés fele a román többségű Szásznyíres (Nireş) határolja, az északi részen a színmagyar Magyardécse, keleten a vegyes lakosságú Almásmálom, és a Bándó felső folyásánál a román Bátony (Baton) és Csabaújfalu (Valea Unguraşului).

A település a Várhegy tövébe épült, ahol régen történelmi jelentőségű vár állt. A falu tehát a Várhegy északi lejtőjén keletkezett, majd onnan később húzódott lennebb a Bándó völgyébe.



   

 A várról már 1269-ből van okleveles feljegyzés, 1308-tól állandón szerepel a feljegyzésekben, mivel ez erődítmény volt, fontos szerepet töltött be a környék sóbányáinak védelmében. A hagyomány szerint ebbe a várba zárazta be László vajda 1307-ben Ottó bajor herceget a szent koronával.

A falunak több mint 125 esztendeje működő iskolája van. Napjainkban I-VIII. osztályos magyar nyelvű általános iskola működik. Román tagozat csak I-IV. osztályban van, és az is összevont osztályokkal működik..

 Bálványosváralja vallási megosztottsága nagyon színes: a református vallás mellett magyar római katolikus, adventista(szombatos), ortodox és pünkösdista közösségek is működnek

A település lakosságának nagy része földműveléssel, állattartással foglalkozik. A földrajzi, természetrajzi viszonyok meghatározzák a gazdálkodási formákat. Ma sem meglepő a tehenekkel szántó ember, vagy a kézzel való aratás, mert nagyon sok olyan földdarab van, ami a mezőgazdasági gépekkel megközelíthetetlen. Ennek hatása van a termelékenységben is, mert sok esetben nem nyereséggel zárul a mezőgazdasági év, hanem vesztességgel. De ettől függetlenül nagyon sokan ragaszkodnak a régi gazdálkodási módokhoz, eszközökhöz törekedve az önellátó életforma magtartására.

Sajnos kevesen tudják, de Bálványosváralján látta meg a napvilágot a világhírű Máté Sándor tárogatós a budapesti Duna Művészetegyüttes szólistája.

1998-ban Misztótfalusi Kis Miklós "Mentsége" megjelenésének és koncepciós perének 300. évfordulóján mi is megemlékeztünk a világhíres nyomdászművészről, aki otthagyta a hollandiai jólétet, sikereket és visszatért Erdélybe. A célja az volt, hogy az itteni magyarságnak olcsó és kisméretű Bibliákat ajándékozhasson. Itt vette feleségül a bálványosváraljai kisnemes leányát, Székely Máriát és templomunknak ajándékozta híres Amszterdami Bibliájának egy példányát. Felesége
bálványosvárljai vízimalmának jövedelméből próbálta fenntartani kolozsvári nyomdáját. Irigyei azonban megfosztották örökségétől. A híres művész 1702 március 20-án hunyt el, sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben található. A malmot 1937-ben bontották le. A malomkő-töredékeket sikerült megtaláni és a templom udvarán kiállítani. Az ő emlékét templomunkban az Aranyos Biblia hasonmása és márványtábla őrzi ezzel a felirattal:

EZ FALU ADTA ÉLETE PÁRJÁT
PÉNZ ÉS VILÁGI
DICSŐSÉG HELYETT.
GAZDAGÍTANI JÖTT,
DE SZEGÉNY LETT:
KIÜTÖTTÉK A KEZÉBŐL
A FÁKLYÁT.

2000-ben ünnepelte a bálványosváraljai I-VIII. osztályos Állami Iskola fennállásának 125.évfordulóját. Ekkor leplezték le az iskola falán Misztótfalusi Kis Miklós domborműves arcképét, ami Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A bálványosváraljai cserkészcsapat is az ő nevét viseli. Példamutató számunkra, hogy elment külföldre, tanult, dolgozott, de az
ott összegyűjtött anyagi és szellemi kincsekkel hazatért, és ezekkel hazáját, Erdélyt gazdagította.

Ha kapcsolatba szeretnél lépni velem, keress meg e-mailben!

Várom leveled.         Tóth Tibor

        Free Guestbook      My Guestbook        Erdélyi honlapok        

Design by Mano©2006.